A magyar ember arról híres, hogy imád panaszkodni (még akkor is, ha észre sem veszi). Miként arról is, hogy arról panaszkodik, hogy a magyarok mennyit panaszkodnak.
Na de hagyjuk meg a panaszkodást másoknak. Inkább arról szeretnék mesélni, hogy mi az, amiben jobbak vagyunk :) Ugyanis eddig akárhol voltam, mindig találtam valamit, aminél azt lehetett mondani, Magyarországon ezt jobban csinálják.
Például amikor Grenoble-ban voltam a három hónapos kiküldetésemen, az utolsó napon találtam egy igencsak szembeötlő példát: éppen a lyoni Saint-Exupéryről elnevezett reptér fele tartottam (amely tele is van bögrétől kezdve puzzle-ig folytatva mindennel, amire rá lehet nyomtatni a kis herceg képét) az autópályán, ami összekötötte a két várost. Tudni kell, hogy arrafelé nem matricás, hanem kapus rendszer van. Nos emiatt (illetve amiatt, hogy éppen kezdődött a síszezon) kb. 30-40 kilométeres dugó alakult ki a kapuk előtt, amelyek képtelenek voltak átengedni az autóáradatot. El is töprengtem: mi lett volna, ha ellenkező irányban kellett volna mennem: tuti, hogy órákkal késem le a gépet. Mindez miért történt volna? Mert nem matricás a rendszer. Így már értelmet nyert számomra az is, miért hallom minden nyáron a híreket a Franciaországban kialakuló többszáz kilométeres dugókról a szokásos nyári szabadságolások ideje alatt.
Pedig milyen egyszerű lenne megelőzni ezeket a dugókat: mindenki szépen megveszi a matricát előre, aztán nem kell a kapuk előtt rostokolni órákig. Persze a matricás rendszer drágább, hiszen átalányban veszed meg, nem pedig azzal arányosan fizetsz, ahány kilométert kívánsz megtenni. De ezt bőven kárpótolná az, hogy nem az autódban kellene éjszakáznod a kialakult dugóban.
Kissé eltértem eredeti mondandómtól, de mindezt csak azért írtam le, hogy megerősítsem: bőven vannak olyan dolgok, amiket kis hazánkban sokkal jobban oldanak meg még a nagy, okos és legfőképpen gazdag Nyugathoz képest. És – habár még csak egy hete vagyok itt – máris találtam jópár dolgot, amiben jobbak vagyunk az Egyesült Államokhoz képest :)
Az apropója írásomnak az, hogy bejöttem a helyi magenta T-üzletbe (igen, itt is képviseltetik magukat), hogy szerezzek egy itteni számot. Nos jelentem: ez sikerült mindössze 2,5 órányi ügyintézést követően (amiben háromnegyed órányi várakozás is benne van, mert voltak előttem... lássuk csak mennyien? Négyen, négy ügyintézőre). Szóval errefelé nem sietik el a dolgok intézését, hogy úgy mondjam. Pár napja bankszámlát szerettem volna nyitni: egy órába telt (egyedül voltam és azonnal sorra kerültem). Hogy mi került ennyi időbe, ne kérdezzétek, a lényeg, hogy megvan :) És kaptam csekkfüzetet is. Igen, mert itt még a csekk dívik, mit nekik banki átutalás és hasonló futurisztikus dolgok. Na nem a postai sárga csekkre gondolok, hanem arra az igazira, amit csak a filmekben látsz (egyébként az itteni pénzügyi kultúrára majd szeretnék kitérni, rendkívül érdekes európai szemmel).
Szóval errefelé lassú az ügyintézés, és akkor finoman fogalmaztam. Egyébként ez nem olyan meglepő: Krétából kiindulva, ahol a kedves nejem töltött el fél évet (illetve közösen eltöltöttünk egy hónapot) hasonló tapasztalataink voltak. Ha szép az idő és közel a tenger/óceán, akkor senki sem fogja halálra idegeskedni magát azon, hogy gyorsabban szolgáljon ki. Nyugodj bele, neked is jobb lesz, a szívinfarktus is messzire elkerül, erről biztosíthatlak :)
Amúgy ha már ügyintézés: sorszámok sincsenek, majd valaki észreveszi, hogy ott vagy és szólít. Jobb esetben van egy emberke, aki a sorszámadó gépet helyettesíti: lehet, hogy itt jól működött a gépromboló mozgalom? Ezért is mondom, van egyfajta kettősség ebben az országban: egyrészt hipermodern technika, mindenütt 4G-s mobilinternet, satöbbi. A mérleg másik nyelvén meg a csekkfüzetek, kőkorszaki technikájú és kinézetű autók, emberi sorszámadás és hasonlók vannak, lehetne sorolni a végtelenségig.
U.i.: érdemes amúgy itt a T-hez jönni (ez itt a reklám helye). Négy nagy szolgáltató érhető el a szigeten (na de ennyi céget már nem akarok reklámozni, mindenki megtalálja őket, gugli a barátod), kb. hasonló árakkal. Errefelé az a szokás, hogy kb. 50 dolláros havidíjért korlátlan mindent kapsz (de tényleg: hívás, sms, net... gondolom nem akarnak vesződni a percdíjakkal :D). De a T olyat tud, amit a többi nem: plusz havi 15 dollárért 70 ország vonalas és mobiltelefonját tudod korlátlanul hívni. Nem rossz, ugye?
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése