Karácsonyi fények a városban II.

Idei karácsonyi posztözönünk következő darabjában egy tegnap esti rövid kiruccanásunkról számolnék be.

Mint minden évben, idén is megrendezésre került a karácsonyi installáció a városházánál. Tavaly már meglátogattuk a helyszínt – amelyről be is számoltam akkor –, de úgy gondoltuk, hogy Nándinak biztosan nagyon tetszenének a fények (leglábbis az itthoni karácsonyfa iránt mutatott érdeklődéséből extrapolálva), így idén is kilátogattunk.  Igazából tökéletesen ugyanúgy nézett ki a helyszín, mint tavaly, ezért kizárólag a gyermek miatt mentünk oda, aki természetesen végigaludta az egész utat. De sebaj, ha már ott voltunk, kihasználtam az állvány meglétét és készítettem pár snittet.

Szenteste

Áldott, békés karácsonyi ünnepeket minden kedves olvasómnak! Ajándék gyanánt pár képpel kedveskednék, amelyeket a mai nap során készítettünk.

Karácsonyi fények a városban I.

Az elmúlt három (és legfőképpen az utolsó egy) hét elég mozgalmasra sikerült. No de a lényeg, hogy ma leadtam a legújabb, nukleobázisos cikket: kissé hosszabb ideig írtam, mint terveztem (másfél hónapig a négy hét helyett), de hát ez van, ha közben rám testálják három különböző méréssorozat elvégzését az előzetesen megbeszélt egy helyett. 

Karácsonyi fények a városközpontban

Újévi első posztunk egy utolsó visszatekintés így, vízkereszt előtt a karácsonyi időszakra: még 2015 utolsó napjaiban megnéztük az itteni nagy, ünnepi... izét. Hát tudjátok, ilyen karácsonyi dolgokat.  Ugyanis Honolulu tulajdonképpeni főtere ilyenkor díszbe öltözik, a városháza környékét pedig mindenféle érdekes karácsonyi installációk lepik el. Igazából már a megnyitásakor, december elején is szerencsét próbáltunk, de annyira sok ember volt ott, hogy tömegiszonyom inkább a menekülést választotta.  No de lássuk, hogy azon a nem annyira hűvös december végi estén – még mindig rövidnadrágban grasszálok – mikhez is volt szerencsénk.

Jubileum: 50. poszt! És pont Szenteste! Ez nem lehet véletlen!

Karácsonyi posztözönünk második részéhez érkeztünk. Az első, komolyabb hangvételűt követően immáron egy könnyedebb téma, amely egy az elmúlt két évben majdhogynem tradícióvá nemesült  (már ha két alkalmat követően lehet egyáltalán erről beszélni) szokásról tartandó beszámoló lenne. Ez pedig nem más, mint a Szentestét megelőző fürdőzés, amelyet tavaly a kedves nej krétai erasmusos tanulmányútja során ejtettünk meg, idén pedig itt, Oahun. Kattintás után olvasható a poszt érdemi része:

Rövidnek indult: gondolatok az óvóhelyről

A karácsonyi ünnepekre tervezett posztözön első tagjaként ezúttal nem Oahu szigetével foglalkoznék, hanem egy rögtönzött kis időutazást tennék. Ugyanis az itteni nemzeti archívum honlapjára egy olyan irományt tettek fel, amely egy – engem már igencsak régóta érdeklő – témába enged bepillantást nyerni: miszerint a hidegháborús évtizedek alatt párszor majdnem bekövetkező atomháborút az egyes felek mégis hogyan tervezték kivitelezni.