Utazás a Tantalusz körül I.

Legelőször is elnézést kérek minden törzsolvasómtól, hogy tegnap nem tettem eleget blogtulajdonosi kötelességeimnek, és nem jelentkeztem új poszttal. Habár lehetne a kiváltó okot hosszasan taglalni (cikkleadási határidő), ezt mégsem tenném. A lényeg, hogy a cikket remélhetőleg a héten befejezem, és... akkor sem lesz sokkal több időm, mert máris belevágunk az új témám mérési fázisába :) (Idővel majd arról is beszámolok, hogyan haladnak az új mérések.) Ráadásul még van egy kutatási téma, amit az otthoni volt főnökömmel szeretnék lezárni. Tehát van munka, mielőtt valaki még az ellenkezőjét hinné. :)

Ettől függetlenül azért próbálunk időt szakítani a kikapcsolódásokra is, így következzen a kettővel ezelőtti hétvégén ejtett kirándulásunk, ezúttal szigorúan képekben (előre is elnézést, nem volt időm igazítani rajtuk, szóval ha kissé alul- és/vagy túlexponált, illetve rossz a fehéregyensúly, akkor sajnálom):

Kisszínes: szolgáltatások, futárszolgálatok és egyéb benyomások

Amerika a végtelen lehetőségek hazája... no és a fogyasztók kegyének elnyerésében is élen jár, amit az elmúlt immáron közel négy hónap során már igencsak sokszor megtapasztalhattam. Rengeteg a szolgáltató, nagy a verseny, és mindenki igyekszik maga mellé állítani a vásárlókat, akik pénztárca-vastagsága (vásárlóereje) az egyik legnagyobb a világon (még itt is, pedig azért ez a sziget eléggé kiesik, lévén 6000 kilométerre van a méjnlendtől, azaz az ország kontinentális részétől). Ez azzal jár, hogy az itt élők életét rengeteg kényelmi extra könnyíti meg az új javak megvásárlása során. Mai posztunkban – szigorúan szöveges módon – ennek pár aspektusát világítanám meg többek között, de nem kizárólag erre szorítkozva. Úgy gondoltam, hogy ma egy – legalábbis tárgyát tekintve – kevésbé kötött poszttal kedveskednék (amihez úgy ültem hozzá, hogy majd menet közben valahogy alakul) úgyhogy vigyázat, csapongó gondolatok következnek! :)

Esőerdei kirándulás: látogatás a Mānoa vízeséshez II.

Hol is hagytuk abba az előző részt? Ja igen! Hát itt lennénk, megérkeztünk a vízeséshez:

Mozizás a parton

Sajnos még nem volt időm befejezni a múltkori kirándulásról szóló posztot: sok a kép, azokból kiválasztani a megfelelőket, amiket meg is kellene egy kicsit fotóboltozni, aztán feltölteni és köríteni hozzá a mondanivalót úgy, hogy egy szép kerek és egész történetet kapjunk, mindez nem kevés időbe telik. De ami késik nem múlik, így valószínűleg az elkövetkezendő pár nap során lesz rá alkalmam befejezni azt, amit elkezdtem. Ezzel kapcsolatosan jó híreim is vannak, hiszen van anyag a múlt heti kirándulásról a Diamond Headre és hétvégén lesz egy kis túránk a környéken, ezen kívül van még pár ötletem, amit szeretnék alkalomadtán megvalósítani. Szóval jópár posztnyi anyag van, csak meg kellene írni őket :) Addig is szeretnék beszámolni a tegnap történtekről, amikor is pár helyi magyarral elmentünk moziba – vigyázat, sokkoló (azaz mobillal készült) képek következnek:

Esőerdei kirándulás: látogatás a Mānoa vízeséshez I.

Molt hét vasárnap egy régóta esedékes túrát kellett bepótolnunk: ugyebár a poszt címében is szereplő patakról kapta a nevét az egyetemi kampusz, illetve egy egész városrész is. Azonban eddig csupán az alsó szakaszát állt módomban megtekinteni, és csupán hallomásból tudtam, hogy egy fentebbi részen van egy vízesés is, amit mindenképpen érdemes megtekinteni. Már csak azért is, mert nincs olyan messze az egyetemtől, és nem olyan nagy kihívás ezt a túrát megtenni (ellentétben egy másikkal, amihez még korábban volt szerencsém). Szóval reggel negyed 8-kor nekiindultunk, hogy gyorsan megtegyük, de – amint az kiderült – kissé alulbecsültem a séta időtartamát (kissé több lett, mint 3 és fél óra, bár ezt annak is köszönhetjük, hogy visszafelé inkább leültünk egy mexikói kifőzdénél harapni egyet). Mivel ilyen hosszúra sikeredett az elfoglaltság – és ennek megfelelően egészen sok képet tudtam készíteni – ezért úgy gondolom, hogy a legegyszerűbb kettéválasztani a posztot és két részletben közölni: egyet az odaútról, egyet a visszaútról. Jöjjenek hát a képek, kevés szöveggel, de annál szebb látnivalókkal!