Hát nem megmondtam?! Itten a cikk!

Jól gondoltam tegnapelőtt: a "transferred to proton" azt jelentette, hogy a következő számban megjelent a cikk, amit fél éve adtam le. Hálásan köszönöm a szerkesztőnek, aki elolvasta kérdező ímélemet, és megkönyörülve rajtam végül továbbküldte a valahol virtuális módon porosodó kéziratot a produkciós részleghez.

Ha valakit nagyon érdekel, akkor elolvashatja a honlapomon (itt a link hozzá). Ez egy meglehetősen kedves folyóirat ugyanis, így megengedi, hogy feltegyed a cikked a saját honlapodra is (ez nem feltétlenül evidens amúgy). Persze ennek valószínűleg van némi köze ahhoz, hogy a megjelenéséhez neked (azaz a beküldőnek) is fizetned kell: oldaldíj van, így mi (illetőleg a főnök valamilyen erre a célra szánt forrásból) 1500 dollárt fizettünk ki, hogy mindenki kedvére gyönyörködhessen  a táblázatokban és ábrákban. Már aki tudja, hogy hol keresse: ugyanis a kiadó honlapján még így is fizetős a hozzáférés, ha éppen nem egy előfizetéssel rendelkező egyetemről vagy könyvtárból szeretnéd elérni.

Amúgy természetesen azonnal találtam benne hibát – hiába fésültem át és küldtem vissza a 15 oldalas hibajegyzéket február végén – nem sikerült maradéktalanul szándékaimnak megfelelően megjeleníteni a hármas számú táblázatot. Egye fene, legyen ez a legnagyobb problémám. Inkább várom a reakciót az egy hete leadott kézirattal kapcsolatban, hátha pozitívan ítélik meg irományomat. 

Pearl Harbor: prelúdium

Elsőként szeretném megragadni az alkalmat és elnézést kérni a majd' kéthetes csendért, de összejöttek a dolgok. Itt ugyanis április 15. és 20. az adóbevallások napja (kettőt készítesz, egyet Hawaii államnak, egyet pedig a kormányzatnak) és hát volt velük dolgom bőven – majd talán egyszer megírom, hogy működik errefelé a szisztéma (már amit sikerült megértenem belőle, mert a világ egyik legbonyolultabb adórendszerét sikerült összehozniuk). Ezen felül egy cikket is leadtam, amit nagyjából két hét alatt írtunk meg. Ugyanis a mérések és az adatok feldolgozása már megtörtént március végéig, tényleg csak az írásra kellett koncentrálnom. Ami gyorsan meg is lett, mivel ez "csak" egy gyors kis kommunikáció, négy oldalas, ezek a fajta cikkek arra valók, ha valamilyen eredményedről gyorsan és röviden szeretnél beszámolni. Most már "csak" egy másik, nagyobb lélegzetvételű cikket kell befejeznem, egyfajta záróakkordjaként az érkezésemkor megkezdett kutatási témának.

Közlekedés II.

Hol is hagytam abba a múlt héten? Ja igen, a helyi közelekedésről húztam le a vizes lepedőt. Így folytatnám is eme témával, ami mindenkiből garantáltan kihozza legkritikusabb énjét. :)

Közlekedés I.

Ha már úgyis nemrégiben meséltem az egynapos autós kirándulásunkról – az elmúlt szombaton pedig végre egy bálnaleséssel egybekötött szigetkörüli autókázásra is futotta (erről majd egy későbbi posztban) – akkor kissé kitérnék az itteni közlekedési helyzetre is. Amúgy is módomban állt az elmúlt tíz hónap során mindenféle közlekedési módot kipróbálni: a leggyakrabban használt lábbusz mellett az igazit is, volt egy párhónapos kerékpáros időszakunk is a már említett autózás mellett (más pedig nincs), így talán megfelelően széles a rálátásom a témára. (Bár tervezik egy HÉV-jellegű vasútvonal létesítését Pearl City és a belváros között – itt a linkje –, de azon sajnos csak pár év múlva lenne lehetőségem utazni, szóval gyanús, hogy lemaradok róla :( ).