Húsvéthétfőre

Kezdjünk a lényeggel, ezt a gyöngyszemet küldöm kedves hölgyolvasómnak:

'Honolulun jártam

Alohákat láttam

mind meg akart lógni

szabad-e locsolni?'

Nagyjából 1997 óta minden évben saját készítésű locsolóverssel készülök, melynek alapvetően kétféle kritériumnak kell megfelelnie: 1. reflektáljon valamiképpen a közelmúlt eseményeire 2. lehetőleg minél rosszabb vers legyen, kevés értelemmel és farímekkel. Így az első ilyen alkotásom az akkori szerbiai NATO tevékenységeket vonta bele a locsolás aktusába, de volt Combinós is 2006-ban (vagy 2007-ben?), és még ki tudja milyen (minden bizonnyal össze kellett volna írnom őket). Ezen két pont szellemében született meg a fenti, idei változat is, fogadjátok szeretettel!

Természetesen itt hétfőn munkanap van, illetve szombaton is bent voltam dolgozni. Így eredendő lustaságom mindössze abban csúcsosodhatott ki, hogy ma (húsvétvasárnap) nem dolgoztam, hanem inkább elmentünk a Kailua strandra, amelyről pont az elmúlt poszt legvégén emlékeztem meg pár képben (ezúttal busszal mentünk). Lehetséges, hogy emiatt is jutott eszembe, milyen rég voltunk már az északi oldalon, ezen az igazán remek helyszínen: sosincs akkora tömeg, mint Waikikinél, tökéletes a homokos partszakasz, az óceánba bemenve sem vált azonnal kavicsosra a talaj, a víz türkizes árnyalattal csalogat és kellemesen hűvös volt ezúttal is. Kaptok is egy fényképet, amit ma készítettem (gyorsan, mobillal):

Mindenkinek kellemes húsvéti ünnepeket, a hölgyeknek ízlés szerinti mennyiségű locsolót, a férfiaknak szép hímes tojást és jóféle pálinkát kívánok! (De utóbbival csak csínyján! :) )